Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már
az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes – érvelt.
Szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben
Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól. Kiemelte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Egyetértési pontokat kerestek és találtak a felelős állattartás és állatvédelem területén - mutatott rá. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalomi összefogás súlyát mutatja - jelezte. A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak. Országos ivartalanítási programra is szükség van - sorolta a kormánypárti képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.